A Ptk. módosítása - új szavatossági és jótállási szabályok

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Pálfi Endre

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/július

Változatlan az a szabály, hogy a kötelezett csak olyan hibáért tartozik helytállni, amely a teljesítés időpontjában már megvolt. Ugyanakkor az igény érvényesítését segítő fontos újítás, hogy fogyasztói szerződés esetén vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Hibás teljesítés esetén a jogosult négyféle szavatossági jog közül választhat. Első lépésben térítésmentes kijavítás vagy kicserélés követelhető. A kötelezett azonban kijavítás helyett kicserélhet, illetve kicserélés helyett kijavíthat, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséget okozna. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs mód, a jogosult megfelelő árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye elállásnak.

Nem változott az a szabály sem, amely szerint a jogosult a hiba felfedezése után köteles kifogását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül a kötelezettel közölni. A fogyasztó védelmét erősíti azonban, hogy fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.

Talán a legjelentősebb változás a szavatossági határidők meghosszabbítása. A fogyasztó - a korábbi hat hónap helyett - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Amennyiben a szerződés tárgya használt dolog, a felek ennél rövidebb, de legalább egyéves határidőben is megállapodhatnak.

A kötelezett az előző kötelezettől követelheti a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítési költségeinek megtérítését, ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka az előző kötelezett hibás teljesítése. A megtérítési igényt az értékesítési lánc minden tagja érvényesítheti a lánc őt megelőző tagjával szemben, a szavatossági igény teljesítésétől számított 60 napon, de legfeljebb az előző kötelezett teljesítésétől számított 5 éven belül.

A kötelezett - az őt kötelezően terhelő szavatosságon felül - a hibátlan teljesítésért szerződésében jótállást (köznapi nyelven: garanciát) is vállalhat, bizonyos esetekben pedig a jótállási kötelezettséget jogszabály írja elő. A jótállás többlet-teher a kötelezett oldalán, vagyis nem csorbíthatja a törvényen alapuló szavatossági jogok érvényesíthetőségét. A fogyasztói szerződéshez kapcsolódó jótállási nyilatkozatnak tájékoztatnia kell a fogyasztót egyebek mellett a jótállás tartalmáról, időtartamáról, területi hatályáról, érvényesítési feltételeiről. A fogyasztó kérésére a jótállási jegyet írásban vagy más maradandó eszközzel kell rögzíteni és a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. E formai feltételek azonban csak a kötelezettet kötik, teljesítésük elmulasztása nem teszi a jótállást érvénytelenné.

Budapest, 2004. július

1 2
Következő oldal
Utolsó oldal

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek