A zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó új szabályok III.

Szerző: Dr. Tomori Erika

letöltés

Napi Gazdaság, 2006/szeptember

A zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó új szabályok

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2006. július 1-jei hatályba lépésére tekintettel cikksorozatukban a zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó lényegesebb változásokat mutatják be, a jelen összefoglalóban a részvényesi jogok gyakorlására koncentrálva.

A részvényes a részvényhez fűződő jogainak gyakorlására a részvény birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. Amennyiben a részvény nincs a részvényes birtokában, a részvény tulajdonlását a részvényes ezt követően is letéti, illetve tulajdonosi igazolással igazolhatja. Az ezen igazolásokra vonatkozó részletszabályokat korábban a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) tartalmazta, de 2006. július 1-jétől ezek a rendelkezések átkerültek az új Gt.-be. Ennek alapján az olyan nyomdai úton előállított részvény esetén, melyet értékpapírletét-kezelőnél helyeztek letétbe, az értékpapírletét-kezelő köteles a részvényes kérésére a részvényről letéti igazolást kiállítani. A letéti igazolást vissza kell vonni, ha annak kiállítását követően a részvényt a tulajdonos (vagy képviselője) rendelkezésére bocsátották. Dematerializált részvény esetén pedig az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően a részvényre vonatkozó változás csak a tulajdonosi igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethető át. Mind a letéti, min a tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a részvénytársaság cégnevét, a részvényfajtát, a részvény darabszámát, az értékpapírletét-kezelő vagy az értékpapírszámla-vezető cégnevét és cégszerű aláírását, és a részvényes nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított letéti illetve tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.

A részvényesi jogok gyakorlása megvalósulhat ún. részvényesi meghatalmazott útján is. A részvényesi meghatalmazott a részvényes meghatalmazottjaként a saját nevében, de a részvényes javára gyakorolja a részvénytársasággal szemben a részvényest megillető részvényesi jogokat. A részvényesi meghatalmazottra egyebekben a Tpt. tartalmaz rendelkezéseket.

Emellett a részvényes a részvényesi jogait - az általános polgári jogi szabályoknak megfelelően - képviselő útján is gyakorolhatja. A képviselő mindig a részvényes nevében és a részvényes érdekeit képviselve jár el, így a képviselő csak azt (azokat) a részvényesi jogokat gyakorolhatja, amelyre (amelyekre) a meghatalmazása kiterjed. A képviselő személyére a törvény továbbra is tartalmaz korlátozásokat. Így a könyvvizsgáló - az eddigi szabályokkal egyezően - nem lehet a részvényes képviselője. Az igazgatóság tagja, a felügyelő bizottság tagja illetve a vezérigazgató, -és az új szabályozás szerint - a cégvezető és a részvénytársaság vezető állású munkavállalója lehetnek a részvényes képviselői a közgyűlésen, de csak akkor, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi.

Egy képviselő továbbra is képviselhet több részvényest, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. A képviseleti meghatalmazás egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra szólhat. Megjegyzendő, hogy a Gt. új rendelkezése folytán az alapszabály eltérhet ezektől a rendelkezésektől. A meghatalmazást továbbra is közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani.

Változtak a részvénykönyvbe való betekintés szabályai: a részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője 5 napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet.

Budapest, 2006. szeptember

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek