A tőkepiaci törvény befektetési szolgáltatókat érintő változásai

A tőkepiaci törvény befektetési szolgáltatókat érintő változásai

A tőkepiaci törvény (Tpt.) 2003. január 1-én hatályba lépett módosításait elemző sorozatunkban most a befektetési szolgáltatók működését érintő legjelentősebb változásokat mutatják be a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértői.

A befektetési szolgáltatók egyes tevékenységeit illetően az alábbi lényegesebb részletszabályok kerültek beiktatásra a Tpt.-be:

A tőkepiaci ügynököket érintően rögzítésre került, hogy az ügynök nem vehet igénybe közreműködőt a tevékenységéhez, így többszintű ügynöki rendszer a tőkepiacon nem építhető ki.

A Tpt. a portfoliókezelési tevékenységet végzőkre előírja, hogy a portfoliókezelő köteles biztosítani a portfoliókezelés és a portfoliókezelő saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a szabály most annyiban egyszerűsödött, hogy az elkülönítési kötelezettség nem vonatkozik a befektetési szolgáltatók különböző vagyonkezelési tevékenységeire, így nem szükséges az egyéni portfoliókezelést a különböző pénztári vagyonkezelési tevékenységektől elkülöníteni. A módosítás ugyanakkor kötelezővé tette a letétkezelő alkalmazását valamennyi portfoliókezelő részére: az egyéni portfoliókezelési tevékenységet végző befektetési szolgáltatók már nemcsak a pénztári vagyonkezeléshez kötelesek a Hpt. 3.§ (1) bekezdésének i) pontja szerinti kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenységi engedéllyel rendelkező letétkezelőt igénybe venni, hanem az egyéni portfoliókezelési tevékenység keretében kezelt portfoliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlák vezetéséhez is, azzal a könnyítéssel, hogy ehhez nemcsak a Hpt. 3.§ (1) bekezdésének i) pontja szerinti letétkezelőt vehetik igénybe, hanem más értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót is. A portfoliókezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok annyiban változtak, hogy azok már nem valamennyi vezető állású dolgozóra vonatkoznak, csak a vezető tisztségviselőkre, illetve a befektetési döntéshozatalban, és végrehajtásban résztvevő alkalmazottakra, így pl. nem terjednek ki a felügyelő bizottsági tagokra. A portfoliókezelőkre vonatkozó befektetési szabályok közül az a szabály, mely szerint a portfoliókezelő nem köthet ügyletet olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfoliókezelőben rendelkezik befolyásoló részesedéssel, mostantól nem vonatkozik a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírokra. A portfoliókezelési tevékenységet végzőkre kötelezően előírt szakmai vizsga alóli felmentés időtartamát a módosítás 2003. december 31-től 2004. december 31-ig meghosszabbította, és a felmentéshez a korábbi 5 év helyett elegendő 2 év szakmai gyakorlat igazolása.

Az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, így magának az ügyfélszámlának a meghatározása is módosult. E szerint az ügyfélszámla az ügyfélnek vezetett olyan számla (kikerült a meghatározásokból a "korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi" megnevezés), amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál. A módosítás szerint tehát az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla befektetési szolgáltatásból, árutőzsdei szolgáltatásból vagy értékpapír hozamából, illetve elidegenítéséből származó összegének felhasználásáról. A módosítás eredményeként a befektetési vállalkozás a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokon kívül az ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást is nyújthat. Ez a rendelkezés azonban aggályos lehet annyiban, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról nem a Tpt., hanem külön jogszabályok rendelkeznek, arról azonban nem szól a módosítás, hogy a befektetési szolgáltatóknak erre a tevékenységére ezeket a szabályokat mennyiben kell alkalmazni. Ez pedig olyan kérdéseket vet föl, mint a befektetési szolgáltatónak a pénzforgalmi elszámolási rendszerhez való csatlakozása, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz szükséges megfelelő nyomtatványok használata, stb. Fontos leszögezni, a fentiek ellenére nem változott az a szabály, hogy az ügyfélszámlákon elhelyezett pénzeket továbbra is a saját számlától elkülönített letéti számlán kell tartani, az ügyfélszámla tehát most sem tekinthető azonosnak a hitelintézetek által vezetett bankszámlával.

A befektetési hitel definíciója is megváltozott annyiban, hogy befektetési hitelnek kizárólag az 1 éven belüli lejáratú, értékpapír vásárlásához nyújtott hitelek minősülnek, ahol a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. Rögzítésre került, hogy a hitelből megvásárolt értékpapír a hitelt nyújtó számára törvényes óvadékul szolgál, minden egyéb szerződéses kikötés nélkül is. Hatályon kívül került viszont a befektetési hitel nyújtása során az adós hitelképességének vizsgálatára vonatkozó szolgáltatói kötelezettség. Szintén új szabály, hogy befektetési hitel most már a hitelnyújtó tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához is nyújtható.

A módosítás régóta fennálló hiányosságot pótolt azzal, hogy megalkotta a kiszervezés részletes szabályait. Bár korábban a kiszervezés részletszabályainak megalkotására a pénzügyminiszter volt felhatalmazva, a kiszervezés lehetőségét és feltételeit ma már kizárólag a Tpt. alapján kell megítélni. A kiszervezhető tevékenységek közé a befektetési szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó adatkezelési, adattárolási, illetve adatfeldolgozási tevékenységek tartoznak. A kiszervezésről szóló szerződés tartalmi kellékeit a Tpt. részletesen meghatározza az adatvédelmi előírások elvárásainak megfelelően. A kiszervezés tényét és a kiszervezett tevékenységet végző személyét be kell jelenteni a Felügyeletnek.

A módosítás jelentősen bővítette a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróságra vonatkozó szabályokat. Újdonság, hogy a törvény hatálya alá tartozó ügyekben a választottbíróságok közül kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság eljárása köthető ki (pl. a Kamarai Választottbíróság nem), és a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötéseiket az üzletszabályzat legközelebbi módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig kötelesek az új előírásoknak megfeleltetni.

Budapest, 2003. január