A Ptk. módosítása - új szavatossági és jótállási szabályok

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Pálfi Endre

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/július

A Ptk. módosítása - új szavatossági és jótállási szabályok

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a Polgári Törvénykönyv jogharmonizációs célú módosításait bemutató cikksorozatukban ezúttal a szavatosság és a jótállás új szabályozását tekintik át.

A Polgári Törvénykönyv jogharmonizációs célú módosítása kiterjedt a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvvel való összhang megteremtésére is. E módosítások 2003. július 1-jén léptek hatályba.

Az új szavatossági és jótállási szabályok a fogyasztó pozícióját kívánják erősíteni, ezért ezektől fogyasztói szerződések esetén a fogyasztó hátrányára érvényesen eltérni nem lehet, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti ügyleteiben azonban csak a felek eltérő megállapodása hiányában alkalmazhatóak. Fogyasztó az a személy, amely gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül jár el. E szabályok alkalmazása körében fogyasztói szerződésnek minősül az a szerződés, amelynek tárgya valamely fogyasztási cikk, és amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, akinek a szerződés gazdasági (szakmai) tevékenysége körébe esik.

A kellékszavatosság és a jótállás közös lényege, hogy ezek alapján a kötelezett felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért. A módosítást megelőzően hibás teljesítésnek kizárólag az minősült, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az új szabályozás ezt két irányban is kiegészíti. Egyrészt a teljesítés akkor tekinthető szerződésszerűnek, ha a szolgáltatás egyebek mellett megfelel a kötelezett nyilvános kijelentésében (pl. reklámban vagy árucímkén) állított konkrét tulajdonságoknak is. E szabály jelentősége, hogy szerződéses nyilatkozattá minősíti a reklámbeli állításokat, függetlenül attól, hogy azt maga az eladó, vagy a termék gyártója, importálója, vagy forgalmazója tette. Másrészt az új szabály szerint hibás teljesítés a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, mégpedig nem csak akkor, ha azt a szerződés alapján a kötelezett vagy teljesítési segédje végezte el, hanem akkor is, ha az összeszerelést a szerződésnek megfelelően ugyan a jogosult végezte el, ám a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.

Első oldal
Előző oldal
1 2

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek