Újabb törvénymódosítás ösztönzi a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok létrehozását

2017. július 4.

A júniusban kihirdetett adózási jogszabályok változása keretében - a tavalyi évhez hasonlóan - ismét módosításra került a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (Szit.) vonatkozó törvény (2011. évi CII. törvény) annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ilyen társaságok létrejöttét.

A Szit. - ahogy azt korábbi cikkünkben (https://gfmt.hu/hir/szabalyozott-ingatlanbefektetesi-tarsasagok.php) bemutattuk - egy olyan, speciális szabályozás hatálya alá eső, nyilvánosan működő részvénytársaság, amely rendkívül kedvező adózási szabályok mellett végezheti ingatlanbefektetéssel és -kezeléssel kapcsolatos tevékenységeit. Ez a működési forma azonban Magyarországon mind a mai napig nem terjedt el, feltehetően a nehézkesen alkalmazható jogszabályi háttér okán. Az egy évvel ezelőtti és a jelenlegi törvénymódosítás célja az, hogy a jogszabályi környezet vonzó lehetőséggé tegye a Szit. alapítását az érintett befektetők számára.

A 2017. június 20. napján hatályba lépett jogszabályváltozás ennek fényében többek között olyan alapvető kérdésköröket érint, mint a Szit. által kibocsátható részvények névérték-és fajtakorlátozásának feloldása, a Szit. által végezhető tevékenységek körének bővítése, továbbá a közkézhányadra és az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok enyhítése, pontosítása.

A részvények névértékére és fajtájára vonatkozó korlátozás oldása

A Szit. részvényeivel kapcsolatban két alapvető változás következett be: egyrészről a Szit. által kibocsátott részvények névértéke a módosítást követően tízezer forintnál kevesebb is lehet, másrészt a Szit. a jövőben a törzsrészvények mellett dolgozói részvényt is kibocsáthat.

A tevékenységi kör bővítése

A törvény bővíti a Szit. által végezhető tevékenységek körét, így ezek a társaságok ezentúl már építményüzemeltetést is végezhetnek a saját tulajdonú ingatlan adásvételén, bérbeadásán, üzemeltetésén, továbbá az ingatlan- és vagyonkezelésen kívül.

A közkézhányad számításának pontosítása

Kezdetektől érvényesülő követelmény, hogy a Szit. részvényeinek meghatározott hányadát be kell vezetni a szabályozott piacra (jellemzően a tőzsdére), és a törvény azt is meghatározza, hogy e részvényekből legfeljebb mennyi lehet egy személy tulajdonában (közkézhányad).

A módosítás a közkézhányad-részesedési korlát számítási módját oly módon változtatja meg, hogy a közkézhányadot nem egy adott részvénysorozatra, hanem a Szit. teljes jegyzett tőkéjére kell számítani, és így a közkézhányadot képező részvénysorozat tulajdonosai esetében nem az adott sorozatra, hanem a teljes jegyzett tőke össznévértékére kell vetíteni a legfeljebb 5%-os mértéket.

További változás, hogy amennyiben a Szit. - az esetleges dolgozói részvények mellett - kizárólag szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkezik, a közkézhányadra vonatkozó követelményt elegendő a Szit. nyilvántartásba vételének időpontjában vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy az adott részvényes az őt az esetlegesen megnövekvő részvénytulajdona alapján megillető részvényesi jogait (ideértve a szavazati jogot is) a későbbiekben korlátozás nélkül gyakorolhatja.

A szigorú osztalékfizetési előírások enyhítése

A Szit. működése során szintén kritikus kérdés az osztalékfizetés, mivel a Szit. főszabályként köteles a teljes nyereségét osztalékként kifizetni, és ez korlátját képezheti a társaság fejlődésének. E körben a jogalkotó azt a pontosítást tette, hogy nem tartozik az osztalékként kifizethető eredmény („elvárt osztalék”) körébe az IFRS-ek (nemzetközi számviteli sztenderdek) szerinti beszámolóra történő áttérés keretében elszámolt áttérési különbözet.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a Szit. az elvárt osztalékot az ezen státusza alatt elért eredménye alapján köteles fizetni, így abba a korábban elért eredmény nem számít bele. A társaság azonban dönthet úgy, hogy a Szit. státusz előtti időszakban felhalmozott eredménytartalékból is fizet osztalékot.

Pontosításra került a „szabad pénzeszköz” fogalma is, így nem vonható e körbe pl. az óvadék illetve azok a pénzeszközök, amelyek felett a Szit. nem rendelkezik szabadon.

A módosítással a projekttársaságok esetében is lehetővé válik, hogy pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződésben olyan kötelezettséget vállaljanak, amely korlátozza az osztalék kifizetését. (A tavalyi módosítás óta ez a szabály a Szit. esetén már alkalmazandó.)

Az egyedi ingatlanbefektetések lehetséges értékének növekedése

Az ingatlanok piaci árának növekedésére tekintettel nem elhanyagolható változás, hogy a mérlegfőösszeg 20%-áról 30%-ra emelkedett az Szit. által tulajdonolható egyes ingatlan vagy más részesedés értékének felső határa.

A vezető állású személyekkel szembeni követelmények lazítása

A Szit. vezető állású személye ezentúl bármilyen felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, így ez a pozíció nemcsak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi végzettségűek, hanem az ingatlanszektor sajátosságaira tekintettel akár műszaki területen szerzett diplomával is betölthető lesz.

Vissza a hírekhez