Hagyományos és szintetikus értékpapírosítás 2017. október 22.

korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az uniós értékpapírosítási rendeletek főként a szabályozói tőkeszámítás, a kockázatmegtartás és a tájékoztatás, valamint az egyszerű, átlátható és egységesített (simple, transparent and standardised, STS) értékpapírosításokra vonatkozó szabályok bevezetése tekintetében hoznak jelentős változást, és ismertettük, hogy az értékpapírosítás akkor minősül STS-nek, ha a rendelet due diligence-re, kockázatmegtartásra, egyszerűségre, szabványosításra, átláthatóságra vonatkozó szabályai teljesülnek, és az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység értesítette az Európai Értékpapír Felügyeletet (European Securities and Markets Authority, ESMA), és az ESMA a honlapján vezetett hivatalos jegyzékben közzétette az értékpapírosítást.

A rendelet hatálya valamennyi, a rendelet értékpapírosítás fogalmának megfelelő ügyletre kiterjed, azaz a hagyományos, tényleges átruházáson alapuló ún. true sale és a szintetikus értékpapírosításra is. STS-nek azonban - jelenleg - csupán a true sale értékpapírosítások minősülhetnek.

A tervezet előkészítése során viták folytak azzal kapcsolatban, hogy mikor minősül az ügylet true sale-nek. Az elfogadott definíció szerint ehhez az szükséges, hogy az ilyen értékpapírosításokban az alapul szolgáló kitettségek tulajdonjogát átruházzák vagy ténylegesen engedményezzék az értékpapírokat kibocsátó szervezetre. Az átruházás akkor tényleges, ha az átruházó semmilyen körülmény, így például az átruházó fizetésképtelenné válása esetén sem válik jogosulttá a követelések visszakövetelésére. A nemzeti jogok felszámolási eljárásaiban létező megtámadási szabályok e követelmény érvényesülését nem zárják ki. True sale-nek minősülhet tehát az átruházás annak ellenére, hogy a magyar Csődtv. - számos külföldi joghoz hasonlóan - biztosítja a felszámoló számára egyes ügyletek megtámadhatóságát. A megtámadási ok fennállása azonban az adott ügyletet megfoszthatja a true sale minősítés lehetőségétől.

A nem „valódi átruházást” megvalósító, szintetikus értékpapírosítások esetében nem magát az alapul szolgáló eszközöket ruházzák át a kibocsátóra, hanem - származtatott szerződés vagy garancia révén - csak azok hitelkockázatát. Ilyen esetben a kitettségek átruházása úgy valósul meg, hogy jogi értelemben átruházásról nem beszélhetünk, helyette az értékpapírosítás kezdeményezője olyan szolgáltatást vásárol, amelynek eredményeként gazdasági értelemben megszabadul a korábban fennállt kockázattól, vagy annak egy részétől. Ez ugyanakkor újabb partnerkockázatot vezet be az értékpapírosításba, és mindenekelőtt a származtatott szerződés tartalmához kapcsolódóan növelheti a konstrukció összetettségét. Mivel jelenleg sem nemzetközi, sem uniós szinten nem állnak rendelkezésre olyan elemzések, amelyek az ilyen típusú értékpapírosítások STS-kritériumait állapítanák meg, a rendelet nem teszi lehetővé, hogy szintetikus értékpapírosítás STS-ként történjen.

Az EU azonban nem zárkózik el attól, hogy a jövőben egyes szintetikus értékpapírosítások elismerhetők legyenek STS-értékpapírosításként. Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority, EBA) hat hónappal a rendelet hatálybalépését követően jelentést készít a szintetikus értékpapírokról, a Bizottság a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül benyújtandó javaslatban értékelni fogja, hogy a nem valódi átruházást megtestesítő értékpapírosításokra alkalmazható-e az „STS” megjelölés.
Vissza a hírekhez