Felkészülés a MiFID II-re

2017. június 9-én kihirdetésre került a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény, amely egyebek mellett a MiFID II irányelvet (2014/65/EU irányelv) ülteti át a magyar jogba. A MiFID II szabályozás keretében jelenleg előkészítés alatt állnak a termék-jóváhagyási folyamatra, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ösztönzőkre vonatkozó miniszteri (NGM) rendeletek is, amelyek további, uniós irányelvek átültetését szolgálják. A termékirányításra vonatkozóan a közelmúltban napvilágot látott az ESMA útmutatója is, amely a végrehajtási irányelvvel kapcsolatban tartalmaz esettanulmányokat és példákat.

A hazai befektetési szolgáltatást nyújtók számára a 2018. január 3-ig hátralévő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy szervezetüket, működésüket, belső és külső szabályzataikat, valamint ügyletkötési dokumentációjukat az új szabályozási követelményekhez igazítsák.

Az alábbiakban figyelem felhívási céllal, a teljesség igénye nélkül jelezzük, hogy elsődlegesen milyen változásokra kell figyelemmel lennie annak, aki a MiFID II hatálya alá személyeknek és szolgáltatóknak:

• Ellenőrizendő, hogy az adott tevékenység 2018. január 3. után a befektetési szolgáltatókat és szolgáltatásokat szabályozó hazai jogszabályunk, a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) hatálya alá tartozik-e majd. Az új szabályok egyes vonatkozásokban kiterjednek majd az ún. adatszolgáltatási tevékenységre (ilyen az alább említésre kerülő APA, CTP vagy ARM működtetés), bizonyos vonatkozásokban a biztosítókra (a kisbiztosítók és a kölcsönös biztosító egyesületek kivételével), az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárakra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, befektetési alapokra és alapkezelőkre, valamint az előbbiek vagyonkezelőire és letétkezelőire is. A Bszt. szerinti pénzügyi eszközök mellett a strukturált betétekre vonatkozó tanácsadás és azok értékesítése során is alkalmazni kell majd a Bszt. bizonyos szervezeti és eljárási rendelkezéseit.
• A befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek és befektetési alapkezelők az általuk nyújtott és a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatások vonatkozásában már korábban is kötelesek voltak megfelelni a Bszt.-ben meghatározott rendelkezéseknek. A MiFID II. hazai jogba történő átültetése indokolttá teszi annak felülvizsgálatát, hogy az említett intézményeknek az új szabályok közül – például a fentebb említett termék-jóváhagyási vagy termékirányítási szabályok közül – melyeket kell alkalmazniuk.
• Változnak és pontosításra kerülnek a Bszt. alkalmazása alól mentességet élvező személyek, helyzetek és tevékenységek. Indokolt lesz időben ellenőrizni, hogy valamely személy vagy a tevékenysége továbbra is a Bszt. hatálya alól kivont körbe tartozik-e vagy fordítva, a korábbi mentesség fennmarad-e a jövőben is.
• A villamosenergia- és földgázkereskedőkre, valamint az üvegházhatású gázok és légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmében részt vevő vállalkozásokra speciális szabályok lesznek irányadók, például az általános tevékenységű befektetési vállalkozásoknál szűkebb lesz az általuk végezhető egyéb tevékenységek köre.
• A Bszt. fogalom-meghatározásai között megjelennek a MiFID II által bevezetett új jogintézmények, mint például az algoritmikus kereskedés, a jóváhagyott közzétételi mechanizmus (APA), a jóváhagyott jelentéstételi mechanizmus (ARM), az összesített adatszolgáltató (CTP), a keresztértékesítés (coss-selling), a KKV-tőkefinanszírozási piac, a szervezett kereskedési rendszer (OTF) stb.
• A befektetési szolgáltatások listájába felvételre kerül új szolgáltatásként a szervezett kereskedési rendszer (OTF) működtetése elnevezésű szolgáltatás. Az OTF olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, továbbá amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez.
• Pontosításra és kiegészítésre kerül a pénzügyi eszközök fogalma. Emiatt vizsgálatot igényel, hogy egy vállalkozás nem végez-e olyan tevékenységet, amelynek tárgya a jövőben már pénzügyi eszköznek minősül, mivel az ilyen eszközökkel végzett tevékenységek engedélyköteles befektetési szolgáltatások.
• Új előírások vonatkoznak majd a pénzügyi eszközök forgalomba hozatalát megelőző termékjóváhagyásra, ennek folyamatát ki kell alakítani és szabályozni kell a termék kibocsátója és forgalmazója szintjén is. Új intézkedési lehetőségként a Felügyelet akár fel is függesztheti majd a termék forgalmazását, ha a szolgáltató nem fejlesztett ki, illetve nem alkalmazott hatékony termék-jóváhagyási rendszert.
• A belső ellenőrzés, a kockázatkezelés és a compliance funkcióra vonatkozó szabályok ugyancsak módosulnak. Szükségessé válik emiatt az említett funkciókat betöltő munkatársak jövőbeli megfelelőségének ellenőrzése, valamint a vonatkozó belső szabályzatok felülvizsgálata.
• Szélesebb mérlegelési lehetőséget kap a Felügyelet a befektetési szolgáltatások és a befektetési vállalkozásokban való minősített befolyás engedélyezési ügyekben. A Felügyelet a jövőben elutasíthatja a befektetési szolgáltatási tevékenységi engedély iránti kérelmet vagy megtagadhatja a befektetési vállalkozásban való  minősített befolyás megszerzésének vagy a befolyás növelésének engedélyezését, ha a kérelmező tevékenységével vagy a kérelmező minősített befolyás szerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek (kíséreltek) meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.
• Jelentősen változnak az ügyfelek tájékoztatási szabályai. A fent már említett termék-jóváhagyási folyamat eredőjeként a szolgáltatónak egy adott befektetési termék azonosított célpiacát is figyelembe véve fel kell mérnie a pénzügyi eszközök azon ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt. A tájékoztatási kötelezettség egyebek mellett kiterjed majd arra is, hogy a szolgáltató függő vagy független helyzetben nyújt befektetési tanácsot az ügyfél részére, valamint tájékoztatni kell az ügyfelet az összes költségről és kapcsolódó díjról, szolgáltatás- vagy termékcsomagok esetén az egyes összetevők díjairól és költségeiről.
• Jelentős változás történik a befektetési tanácsadás szabályozásánál annak érdekében, hogy a befektetők minden fontos információt megkapjanak. A befektetési tanácsot nyújtó szervezeteknek választaniuk kell, hogy e befektetési tanácsot független vagy nem független alapon biztosítják-e. Amennyiben a tanácsadás független alapú, a személyre szóló ajánlás kialakítása során – hasonlóan a biztosítási és a pénzpiaci ágazati közvetítők szabályaihoz – elegendő számú, különböző szolgáltatók által kínált terméket meg kell vizsgálni. A befektetési tanácsot nyújtó intézményeknek a jelenleginél jóval szélesebb körű tájékoztatást kell majd adniuk az ügyfelek részére: a tanácsadás díja mellett tisztázniuk kell, hogy mi az alapja az adott tanácsnak, a termékek milyen választékát veszik figyelembe a személyre szóló ajánlás megfogalmazásánál, továbbá, hogy a befektetési tanácsadást független alapon biztosítják-e.
• Markánsan szűkül a különböző pénzbeli és nem pénzbeli ösztönzők (pl. visszatérítések, rebate-ek, egyéb juttatások) befektetési vállalkozás általi elfogadhatóságának és megtarthatóságának lehetősége, amely komoly átrendeződést okozhat a szolgáltatók bevételi szerkezeténél. Különösen hangsúlyos az ösztönzők korlátozása a független alapú befektetési tanácsadásnál és a portfóliókezelési szolgáltatásnál.
• Törvényi követelménnyé válik, hogy a befektetési terméket az ügyfélnek ajánló munkatársak rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel és szakértelemmel. Az előírás komoly képzési kötelezettséget ró a szolgáltatókra. A Bszt. egy korábbi, már a 2017-es évben hatályba lépő módosítása (részletesebben:https://gfmt.hu/hir/juliustol-valtoznak-a-bszt-szerinti-uzletkotok-nyilvantartasanak-szabalyai.php) kiterjeszti a megfelelő szakképzettséggel vagy ún. hatósági vizsgával rendelkező személyek körét, a jelenlegi üzletkötő mellett a jövőben az ügyfélkapcsolatban eljáró alkalmazottaknak és a szolgáltató közvetítőinek (ügynökeinek) is rendelkezniük kell a megfelelő végzettséggel illetve képzettséggel.
• Az új szabályok miatt átdolgozásra szorulnak a tájékozódási kötelezettség keretében alkalmazandó alkalmassági és megfelelési tesztek, és az alkalmazásukra vonatkozó eljárásrendek. Új szabály – amely meghaladottá teszi a korábbi megközelítést –, hogy szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetén a szolgáltatónak azt kell biztosítania, hogy a csomag összességében alkalmas legyen, illetve megfeleljen az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára. Változik azon esetek köre is, amikor nem kötelező a megfelelési teszt alkalmazása.
• A Bszt. új szabályai alapján az önkormányzatok kikerülnek a szakmai ügyfelek köréből és – a megfelelő feltételekkel történő átminősítés hiányában – lakossági ügyfélnek minősülnek majd.
• Megsokasodnak a szolgáltatók ügyfél kommunikációval és szerződés nyilvántartással kapcsolatos feladatai. A jövőben ügyfélszolgálati és közvetítői szinten is rögzíteni kell legalább azokat telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat, amelyek a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatásokat érintik, ide értve a megelőző beszélgetéseket és üzenetváltásokat, valamint azokat is, amelyek végül nem vezetnek ügyletkötéshez. Kötelezővé válik az ügyféllel folytatott releváns személyes beszélgetések jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben való rögzítése. Az adatmegőrzési kötelezettség ezekkel kapcsolatban 5 illetve 7 éves lesz. A megfelelő rögzítő rendszerek fejlesztése és az új eljárásrendek kidolgozása ugyancsak feladatot ró a szolgáltatókra.
• A természetes személy ügyfelek adatainak kezelésével kapcsolatos szabályzatok és eljárásrendek kidolgozásakor már most célszerű figyelembe venni az, átmeneti szabályokkal ugyan, de 2017. június 26-tól hatályos új pénzmosás elleni törvény (2017. évi LIII. törvény – Pmt.) előírásait, valamint a 2018. május 25-től alkalmazandó új uniós adatvédelmi rendelet (2016/679 rendelet – GDPR) rendelkezéseit is.
• Korlátozásra kerül a befektetési vállalkozás által külső (harmadik személy) partnerekkel köthető biztosítéki szerződések köre. Főszabályként tilos lesz az olyan biztosítéki megállapodás, amely esetében egy harmadik fél számára lehetőség nyílhat a biztosítékként megjelenő pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz elidegenítése a biztosítéki megállapodás részét nem képező kötelezettség kiegyenlítése érdekében. Amennyiben a befektetési vállalkozás mégis ilyen megállapodást kötne, arról az ügyfelét tájékoztatnia kell, és ennek a tájékoztatásnak az ügyféllel kötendő írásos megállapodásnak is részét kell képeznie.
• Új korlátozás lesz az ügyfelek pénzeszközeinek kezelése körében, hogy ha a befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzeszközeit a befektetési vállalkozással egy csoporthoz tartozó hitelintézetnél vagy pénzpiaci befektetési alapnál helyezi el, az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásnál vagy az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásoknál elhelyezett pénzeszközök nem haladhatják meg az összes szóban forgó pénzeszköz 20%-át. A korlát szigorú feltételekkel átléphető, a befektetési vállalkozásra telepített bizonyítási, valamint évenkénti értékelési és felügyeleti bejelentési kötelezettség mellett.
• A legkedvezőbb végrehajtás szabályai körében is változások történnek. A megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatni kell majd az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről, illetve rendszeres időközönként részletezni kell az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan az árat, a végrehajtás gyorsaságát és valószínűségét. Ha a végrehajtási politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési helyszínen (szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en) kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről és az ügyfelek hozzájárulását be kell szereznie, amely lehet általános hozzájárulás is.
• A kiszervezés fogalmi köre a kritikus funkció mellett a fontos operatív funkciókra is kiterjed majd. Nem minősülnek majd kritikus vagy fontos operatív funkciónak a befektetési vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások (pl. jogi tanácsadás, az alkalmazottak képzése, a számlázási szolgáltatások, a helyiségek és alkalmazottak biztonságának biztosítása, a szabványosított szolgáltatások igénybe vétele).
• A személyes ügyletek, valamint az összeférhetetlenség szabályozása körében a 2017/565/EU rendelet szabályait kell majd figyelni.  
• Az új szabályok részletesen tartalmazzák az új intézmények, így az OTF és az adatszolgáltatók (APA, CTP, ARM) engedélyezésének feltételeit.

Vissza a hírekhez