Az értékpapírosításra vonatkozó szabályozás struktúrája: STS és nem-STS értékpapírosítás 2017. október 5.

A korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az uniós értékpapírosítási rendeletek főként a szabályozói tőkeszámítás, a kockázatmegtartás és a tájékoztatás, valamint az egyszerű, átlátható és egységesített (simple, transparent and standardised, STS) értékpapírosításokra vonatkozó szabályok bevezetése tekintetében hoznak jelentős változást.

A szabályozás az értékpapírosítás általános keretrendszerét határozza meg, és hatálya az értékpapírosítási kitettségeket vállaló intézményi befektetőkre, valamint az értékpapírosítást kezdeményezőkre, az eredeti hitelezőkre, a szponzorokra és a különleges célú gazdasági egységekre terjed ki.

Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mely konstrukciók minősülnek értékpapírosításnak a rendeletek alapján, és hogy mikor beszélhetünk STS értékpapírosításról.

A rendelet alapján egy tranzakció három körülmény együttes fennállása esetén minősül értékpapírosításnak. E három körülmény a következő:

  • a tranzakcióban kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázat több ügyletrész-sorozatba (tranche) sorolására kerül sor,
  • a fizetések a kitettség vagy kitettségek halmazának teljesítése függvényében alakulnak, és
  • a tranche-ok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását.

A rendelet attól függetlenül alkalmazandó, hogy az értékpapírosítás STS-nek minősül-e. Az STS-nek minősítés azonban az alkalmazott követelmények tekintetében komoly jelentőséggel bír.

A bázeli bizottság (Basel Committee on Banking Supervision, BCBS) 2014-ben megkísérelte orvosolni a Basel II. értékpapírosításra vonatkozó szabályozásának egyes hiányosságait, de már az új szabályok bevezetésekor is utalt arra, hogy további munkát tart szükségesnek az ún. „simple, transparent and comparable” értékpapírosításokra vonatkozóan. Az erre vonatkozó standardokat a bizottság 2016 júliusában tett közzé (http://www.bis.org/bcbs/publ/d374.htm). A rendeletekben szabályozott az ún. egyszerű, átlátható és szabványos (simple, transparent and standardised, STS) értékpapírosítás az e dokumentumban meghatározott elveken alapul.

Az uniós szabályozás alapján az értékpapírosítás akkor minősül STS-nek, ha az alábbi főbb követelmények teljesülnek:

  • a rendelet due diligence-re és kockázatmegtartásra vonatkozó általános követelményei teljesülnek;
  • a rendelet egyszerűségre vonatkozó szabályai teljesülnek;
  • a rendelet szabványosításra vonatkozó szabályai teljesülnek;
  • a rendelet átláthatóságra vonatkozó szabályai teljesülnek;
  • az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység értesítette az Európai Értékpapír Felügyeletet (European Securities and Markets Authority, ESMA), és az ESMA a honlapján vezetett hivatalos jegyzékben közzétette az értékpapírosítást.

Lényeges elvi megközelítése a rendeletnek, hogy annak vizsgálata, hogy egy tranzakció megfelel-e az STS követelményeinek, elsődlegesen nem a hatóságok, hanem a szereplők felelőssége.

Vissza a hírekhez