Revision of the rules on charge in the course of the recodification of civil law (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Polgári Jogi Kodifikáció, 4/2004. page 3-17.

A ZÁLOGJOG FELÜLVIZSGÁLATA
A POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ KERETÉBEN
(VITAANYAG)

1          A ZÁLOGJOGI SZABÁLYOZÁS DIFFERENCIÁLÁSA

Egyedülálló módon, a Ptk. zálogjogi szabályai az elmúlt néhány évben kétszer teljes egészükben újrakodifikálásra kerültek, legutóbb pedig az eddig érintetlenül maradt óvadéki szabályok alapvető átformálására került sor. Ezért, az átfogó polgári jogi kodifikáció előtt szükséges áttekinteni, hogy hol tartunk, mik a zálogjogi szabályozás főbb elemei, sajátosságai, erényei és hibái.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zálogjogi reformok célja a piaci igények jobb kielégítése, a hitelpiac fejlődésének elősegítése volt. A változtatások jó célt szolgáltak, ezért a kodifikáció adta lehetőséget arra kell használni, hogy a megindult pozitív folyamatokat végigvigyük, a felismert hibákat kiküszöböljük. Ez lényegében összhangban van a Ptk. Koncepciójában megfogalmazott célkitűzéssel, de lehetséges, hogy mélyebb változtatásokra van szükség, mint amit a Koncepció feltételez.

A zálogjogra szeretünk úgy gondolni, mint valami egységes jogintézményre, amelyen belül lényegében csupán a jelzálogjogot és a kézi zálogjogot kell megkülönböztetnünk. A reformok eredményeként azonban ma már a zálogjog ennél lényegesen több fajtát (alfajtát) foglal magában, és mindegyik fajta megalapítható akár járulékos, akár pedig önálló zálogjog formájában:
(1)       ingatlan jelzálogjog,
(2)       lajstromozott ingók jelzálogjoga,
(3)       általános ingó jelzálogjog,
(4)       jogon és követelésen fennálló zálogjog,
(5)       vagyont terhelő zálogjog,
(6)       kézi zálogjog,
(7)       óvadék.

A fenti fajták közül az (1) - (2) alattiak összevonhatók a lajstromozott dolgokon alapított jelzálogjog név alá, de így is marad (kétszer) hat fajta, amelyek között alapvető különbségek vannak. Csupán jelzésszerűen: a zálogjog két fő sajátossága, hogy járulékos jellegű és dologi hatályú. Ezek közül a járulékos jelleg nem érvényesül az önálló zálogjogoknál, a szigorúan vett dologi jogi jelleg pedig hiányzik a lajstromozott dolgokon alapított jelzálogjogon kívül az összes többi zálogjog-fajta esetében. A zálogjogi novellák által létrehozott új megoldások, lehetőségek célja az, hogy lehetővé váljék dologi biztosítékul használni minden fajta dologi és immateriális vagyonelemet, mégpedig a változatos piaci igények szerint különböző formákban (ez utóbbira jó például szolgálnak az értékpapírok, amelyeken zálogjog alapítható akár kézi zálogjog, jelzálogjog vagy óvadék formájában). A létrehozott sokszínűség a változatos piaci igények kielégítését szolgálja. Ahhoz azonban, hogy a létrehozott új intézmények betöltsék funkciójukat, az szükséges, hogy vigyük végig a jogalkotásban megkezdődött differenciálást, gondoljuk végig az új intézmények sajátosságait, vonjuk le azokból a szükséges következtetéseket, és tegyük egyértelművé a szabályozásban, hogy miben egyeznek és miben különböznek a zálogjog egyes fajtái. A következőkben az egyes zálogjog-fajták közül elsősorban az ingó jelzálogjog, a jogon és követelésen alapított zálogjog valamint a vagyont terhelő zálogjog sajátosságainak az eddigieknél karakterisztikusabb újrafogalmazására teszünk javaslatot.

First page
Previous page
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Next page
Last page