Határidők a Gt.-ben

Author: Dr. Gárdos István

download

Határidők a Gt.-ben

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) számos határidőt tartalmaz. Ezekkel a határidőkkel kapcsolatban időről időre felmerül az a kérdés, hogy miként kell azokat számolni, illetve a határidő elmulasztása esetén a mulasztó fél kimentheti-e magát megfelelő indoklással. Jogi zsargonban fogalmazva, a vita akörül folyik, hogy a Gt-ben meghatározott határidők ún. anyagi jogi vagy pedig eljárásjogi határidők-e. Bár jogilag nem egzakt fogalmakról van szó, a kettő közötti különbség lényege a következőkben foglalható össze: Anyagi jogi határidő, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 214. §-ának (1) bekezdésében írt szabály alapulvételével, akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megkívánt írásbeli nyilatkozat a másik félhez megérkezik. Eljárásjoginak ezzel szemben, a Polgári Perrendtartás (Pp.) 105. §-ának (4) bekezdésében írt szabály alkalmazásával, az olyan határidőket tekintjük, amelyeket lehet az iratnak a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként való postára adásával teljesíteni. Anyagi jogi határidő elmulasztása általában automatikusan jogvesztést eredményez, az eljárásjogi határidők önhibán kívüli elmulasztása esetén, a Pp. 106. §-a értelmében, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. A Gt.-ben szereplő határidők jogi jellegével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ítéletében a közelmúltban állást foglalt.

A perbeli esetben a vitatott kérdés az volt, hogy a Gt. 296. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 90 napos határidő, amelyen belül az ellenőrzött társaság hitelezői a társaság felett közvetlen irányítást biztosító befolyást szerző tagtól követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek, eljárásjogi vagy anyagi jogi határidő-e. A felperes álláspontja szerint ez a határidő eljárás jogi jellegű, és ezért a határidő utolsó napján postára adott kérelme időben előterjesztettnek tekintendő. Ezt az álláspontját elsősorban azzal indokolta, hogy a Gt. 17. §-a alapján a bírósági cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) - amely, mint a megnevezése is mutatja, eljárási jellegű jogszabály - a Gt. háttérjogszabályának tekintendő, és a szóban forgó határidő számításának kezdő időpontja a befolyásszerzés Cégközlönyben való közzététele, amely szintén egy eljárásjogi esemény. Ezzel szemben, az uralkodó tag alperes álláspontja szerint a felperes elmulasztotta a Gt.-ben meghatározott jogvesztő határidőt, mert biztosítékadásra irányuló kérelme a határidő lejárta előtt nem érkezett meg hozzá. A Gt. 9. §-a alapján a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseiknek) a törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Annak a kérdésnek az eldöntésére tehát, hogy az ellenőrzött társaság hitelezői meddig élhetnek a Gt.-ben meghatározott jogukkal, nem a Pp. rendelkezései az irányadóak. A Pp. hivatkozott szabálya egy olyan kivételes rendelkezés, amelyet kizárólag bírósági eljárásban, a bírósághoz intézett beadványokra lehet alkalmazni.

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság kifejtette, hogy a Gt. háttérjogszabálya a Ptk., és ennek megfelelően, a bírói gyakorlat a Gt-t töretlenül anyagi jogszabálynak, a Gt.-ben szabályozott határidőket pedig anyagi jogi határidőnek tekinti. A felperesi hitelező, aki a biztosíték nyújtására vonatkozó igényét tartalmazó levelet a határidő utolsó napján adta postára, elkésett a Gt-ben biztosított joga gyakorlásával, így e jogát elveszítette, ezért a kereseti kérelmét elutasító jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta.

Budapest, 2002. október