Az átszervezéssel indokolt felmondás jogellenes, ha valótlanul hivatkozik a felajánlható másik munkakör hiányára 2017. január 31.

A Kúria a közelmúltban felülvizsgálati eljárás keretében munkáltatói rendes felmondás jogszerűségét vizsgálta (Kúria, Mfv.I.10.209/2016.).

A Kúria határozatában az alapvetően átszervezéssel indokolt felmondást jogellenesnek minősítette, amiatt, hogy a munkáltató a felmondása indokolásában valótlanul hivatkozott arra is, hogy nincsen olyan munkakör, amit fel tudna ajánlani a munkavállalónak.

A Munka Törvénykönyve és az MK 95. sz. állásfoglalás alapján önmagában a felmondásnak az átszervezésre és ennek következtében a munkakör megszűnésére történő alapítása csak abban az esetben lehet jogszerű, ha

  • a felmondásból az ok világosan kitűnik,
  • a megjelölt ok valós, és
  • abból okszerűen következik az, hogy a munkavállalóra a továbbiakban nincs szükség.

A fentiekből következően jogvita esetén a munkáltatónak bizonyítania kell, hogy az átszervezésre ténylegesen sor került (legalább folyamatban van), és az lényegesen érinti az adott munkavállaló munkakörét. Amennyiben a felmondás e feltételeknek megfelel, az jogszerűnek minősül anélkül is, hogy a munkáltató köteles lenne arról meggyőződni vagy köteles lenne nyilatkozni arról, hogy van-e felajánlható munkakör az adott munkavállaló számára.

A Kúria elé került esetben tehát a felmondási jogával élő munkáltatónak nem kellett volna nyilatkoznia arról, hogy a munkaszervezeten belül nincs a felmondással érintett munkavállaló számára felajánlható munkakör.

Ugyanakkor, ha a munkáltató a felmondásban hivatkozik másik felajánlható munkakör hiányára, a felmondás indoka nem önmagában az átszervezés, hanem az átszervezés mellett a felajánlható munkakör hiánya is. Az indokolás valóságtartalmát pedig emiatt mindkét indok vonatkozásában vizsgálni kell. Az adott jogvitában a munkáltató munkaszervezetén belül volt olyan munkakör, amely a képesítési követelmények alapján felajánlható lett volna a felmondással érintett munkavállaló számára, ezért a munkáltató általi felmondás jogellenesnek bizonyult.

A vizsgált eset a régi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) hatálya alá tartozott, azonban várhatóan az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján megítélendő esetekben is ugyanazon eredményre jutna a bíróság, mivel a felmondás indokaira vonatkozó rendelkezéseket és a kapcsolódó joggyakorlatot illetően e tekintetben nincs változás.

A Kúria döntése illeszkedik abba az ítélkezési gyakorlatba, amely szerint a munkáltató az egyébként indokoláshoz nem kötött munkaviszony megszüntetési intézkedései indokolásának valóságtartalmáért is felel, például a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés vagy a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetések esetén.
Vissza a hírekhez