A Bizottság - biztosítási csoportmentességi rendeletként ismert - 267/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról 2017. március 31-vel hatályát veszti. Ennek oka, hogy a Bizottság a piaci szereplőkkel való egyeztetést követően szükségtelennek ítélte a csoportmentesség további fenntartását a biztosítási szektorban.

A csoportmentességi rendelet alapján nem kellett vizsgálni a kartell szabályoknak való megfelelést a biztosítók közötti az EU tagállamok közötti versenyre kiható együttbiztosítási szerződéses konstrukciók (úgynevezett pool-ok), illetve a biztosítási kockázatok felmérését, illetve kezelését célzó együttműködések (statisztikai adatok közös gyűjtése, megosztása stb.) esetén, mivel azok, amennyiben teljesítették a csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeket, mentesültek a kartelltilalom alól.

A csoportmentességi rendelet hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy minden korábban mentességet élvező együttműködés jogszerűtlenné válna.  Az együttműködő vállalkozásoknak azonban meg kell vizsgálniuk, hogy az együttműködéseik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikk (3) cikke alapján mentesül-e a versenyjogi tilalom alól. 

A magyar versenyjogi jogalkotás is bevezette a biztosítási csoportmentességi rendelethez hasonló tartalommal a csak a magyar piaci hatások tekintetében érvényesülő biztosítási csoportmentességet a 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelettel.  A magyar mentességi rendelet hatályát az európai uniós szabályozás változása nem módosítja. Az eltérő európai és magyar szabályozás miatt azonban lényeges kérdéssé válik az, hogy egy együttműködés a magyar piacra hat csak ki, amely esetben alkalmazandó a magyar csoportmentesség, vagy az európai versenyjogra is kihatása van, amely esetben nem lehet a magyar szabályozásra hivatkozni. 

 A fentiek alapján a biztosító társaságoknak érdemes ismételten megvizsgálniuk, hogy az együttműködési megállapodásaik a megváltozó szabályozási környezetben is jogszerűek-e, vagy azokon változtatni szükséges. 

Vissza a hírekhez