Jelentős változások várhatók a fenntartható finanszírozással összefüggő uniós szabályozásban II.

Szerző: dr. Berkes Beatrix és dr. Budai Kata

Cikksorozatunk előző részében beszámoltunk az Európai Bizottság által 2023. június 13. napján közzétett javaslatcsomag uniós taxonómiát érintő kérdéseivel kapcsolatos főbb tudnivalókról. A következőkben összefoglaljuk a Bizottság ESG minősítési tevékenységek átláthatóságával és integritásával összefüggő javaslatának sarokpontjait és értékeljük a javaslat várható hatásait a pénzügyi ágazat átláthatóságával kapcsolatos uniós célkitűzésekre.

I. A szabályozási környezet

Az Európai Unió fenntartható finanszírozással kapcsolatos stratégiájának egyik fő célja az, hogy a közzétételek útján előmozdítsa az átláthatóságot a pénzügyi ágazatban és ekképpen biztosítsa, hogy a végső befektetők megalapozott befektetési döntéseket hozzanak. A szabályozási cél megvalósítására az ESG minősítések is jelentős hatást gyakorolnak, hiszen befolyásolják a „zöld termékekbe” vetett befektetői bizalmat, és végső soron a tőkepiacok működését is. Az ESG minősítések arra szolgálnak, hogy az adott (befektetést befogadó) vállalkozás, pénzügyi eszköz, pénzügyi termék vagy pénzügyi szervezet környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek való kitettségét, az ezekre gyakorolt hatását kvantitatív vagy kvalitatív módon illusztrálják. Figyelemmel arra, hogy az elmúlt években a pénzügyi piacokon egyre több olyan pénzügyi termék jelent meg, amely valamilyen fenntarthatósági ambícióval rendelkezik, a Bizottság szükségesnek látta az ESG minősítések, és az ilyen minősítési tevékenységet végzők működésének átfogó szabályozását. A szabályozás célja a minősítések átláthatóságának, megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának növelése a minősítési tevékenységet végző szervezetek által alkalmazott módszertanok harmonizációja nélkül, továbbá az, hogy a pénzügyi piaci szereplők az ESG minősítések felhasználásával kevésbé legyenek rászorulva a becslésekre a közzétételi kötelezettségek teljesítésekor.

II. A szabályozás csomópontjai

A rendelet az ESG minősítésekkel kapcsolatos tevékenységek átláthatóságára, megbízhatóságára, a minősítési tevékenységet végző szervezetek felelősségére, függetlenségére, helyes vállalatirányítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A szabályozás célja a befektetővédelem és a zöldrefestés (greenwashing) elleni küzdelem.

A rendelet hatálya az ESG minősítéseket készítő és nyújtó szervezetek által nyilvánosan közzétett, illetve a felügyelt szervezetek számára elérhetővé tett ESG minősítésekre terjed ki. Nem terjed ki tehát a szabályozás azokra a minősítésekre, amelyeket nem felügyelt szervezetek rendelnek meg ESG minősítőktől.

ESG minősítőnek az a jogi személy minősül, amely üzletszerűen nyújt ilyen szolgáltatást.

A javaslattervezet meghatározza, hogy az Európai Unióban milyen feltételek mellett lehet ESG minősítési tevékenységet végezni. A legfontosabb követelmény, hogy az ESG minősítők az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) engedélye birtokában végezhetik csak a tevékenységüket.

A javaslattervezet rögzíti az ESG minősítőkre irányadó szervezeti és működési követelményeket és alkalmazandó eljárásrendeket. Az ESG minősítők kötelesek lesznek többek között meghatározott informatikai, biztonsági és egyéb rendszerek, megfelelő panaszkezelési eljárások működtetésére, a tevékenység független módon történő végzésének biztosítására – ezzel összefüggésben a funkciók és a minősítési tevékenységtől eltérő más tevékenységi körök szétválasztására – és a minősítésekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetésére is.

Az átláthatóság növelése érdekében a rendelet előírja majd, hogy az ESG minősítők honlapjukon közzétegyék a minősítés során alkalmazott módszertanaik, modelljeik és feltevéseikkel, feltételezéseikkel kapcsolatos információkat. A melléklet szerint közzéteendő információk közé tartozik többek között a módszertanra vonatkozó általános leírás, illetve az ebben bekövetkező változás, az adatok beszerzésére és értékelésére vonatkozó fő információk (pl. az adatforrások nyilvánosan elérhetők-e), utalás arra, hogy a minősítési tevékenység tudományos alapokon nyugszik-e, a minősítés célja (a minősítés kockázatok, hatások, vagy más minősítési dimenzió illusztrálására szolgál-e), arra vonatkozó információ, hogy a minősítés folyamatában mesterséges intelligencia felhasználására sor került-e. Az ESMA felhatalmazást kapott a közzétételek tartalmának pontosítására szolgáló szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására, melyeket a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelet formájában fogad majd el.

III. Következő lépések

A rendelet majd a kihirdetést követő 6. hónap utolsó napját követő napon válik alkalmazandóvá. Mivel a rendelet elfogadásához a Tanács és az Európai Parlament támogatása szükséges, egyelőre nem látható, hogy erre mikor kerülhet sor.

Cikkek

Cikkek